Apajpuszta

 Október 1- December 31

Vadászati időpontok: 

Minden Tag 1 db Liba vadászaton jogosult részt venni! Hajnali és esti húzásokon. Jelentkezni  írásban kell a matulalabacsi10@gmail..com email címen lehet. 

Nyári Lúd

Megjelenése

A legnagyobb termetű európai vadlúd. Hossza 76-89 centiméter, a szárny fesztávolsága 150-180 centiméteres, testtömege 2,5-4 kilogramm. A tojó kisebb a hímnél. Háta barnásszürke, melle sárgásszürke, gyéren és szabálytalanul feketével foltozva, a farcsík, a has- és farkalja tollai fehérek. A szárny- és farktollak feketés-szürkék, száruk végig fehér. A szem világosbarna, a csőr tövén halvány hús vörös, körme viaszsárga, a láb halvány hús vörös.

Faji jellegzetessége a szárny fedőtollainak világos, majdnem fehér színe, amely leginkább röptében feltűnő. A többi nálunk előforduló fajtól jól megkülönbözteti vaskos rózsaszín csőre és ugyancsak rózsaszínű lába, ezek repülés közben is jól láthatóak. A nálunk gyakori nagy lilik és vetési lúd lába élénk okkersárga.

 Életmódja

 Hínárfélékkel, nádhajtásokkal és fűfélékkel táplálkoznak. Ősszel nagy csapatokban járnak rá a kukoricatarlókra, ebben az időszakban szinte kizárólag a betakarításkor szétszóródott kukoricát fogyasztják, akár a hó alól is kikaparják. Később legelik a gabonafélék sarjadó hajtásait és a repcét, amelyre főként januárban járnak rá. Ennek ellenére ritkán okoznak kárt a veteményekben. A gyepeken minden évszakban legelnek.

Vonulásukkor nagy csapatokban járnak, azok jellegzetes 'V' alakban repülnek. Röptükben könnyen felismerhetőek jellegzetes hangjukról, amely megegyezik a háziasított forma gágogásával.

Magyarországi állománya lassan, de folyamatosan növekszik, ami a vadászati tilalommal, illetve a fészkelő helyek hatékony védelmével magyarázható. Állományát az illegális vadászat, valamint a vörös róka rendkívül magas egyedszáma veszélyeztetheti. A szaporodó helyeken koncentrálódó röp képtelen fiatalokat a felszaporodott rókák alaposan megtizedelik.

Vonulása

 Európai elterjedési területének különálló populációi más és más úton vonulnak és eltérő helyeken telelnek. Az izlandi és skóciai állomány a Brit-szigeteken telel, a Norvégia part menti részén, Dél-Svédországban és az Északi-tenger menti országokban költők az atlanti partok mentén vonulnak Spanyolországba és Észak-Afrikába. A Dél-Finn, Balti, Lengyel, Cseh és Osztrák területek populációi a Kárpát-medence érintésével érik el a mediterrán régiót, eljutnak Algériáig, Tunéziáig (Ichkeul-tó). A Fekete-tenger vidéki állomány nagyrészt helyben maradó. Enyhe teleken a kárpát-medencei állomány helyben marad. Itt gyülekeznek a csehországi halastavakon fészkelők is. A skandináv állományból csak kevés madár jut el hozzánk, viszont a lengyelországi fészkelők egyik alternatív vonulási útvonala érinti a hazai vizes élőhelyeket, elsősorban a Fertő tavat. Kemény teleken a nálunk fészkelők Olaszországig, Spanyolországig sőt Észak-Afrikáig (Algéria, Tunézia) eljutnak.